4+1 tévhit a MediBallról

Egyre több ember hallotta már azt a szót, hogy MediBall, ám sajnos rengeteg téves elképzelés van jelen a köztudatban arról, hogy mit is takar ez a fogalom. Azok közül, amikkel én találkoztam, összegyűjtöttem a 4 leggyakoribbat és egy bónuszt, a kedvencemet:

  1. “Ez az az óriás ladbás dolog, amin ülni is lehet – egyik kollégámnak is van benn a cégnél -, meg asszem gyógytorna gyakorlatokat is lehet velük csinálni, igaz?”
    Nem, nem igaz 🙂 Amivel kevered, az a Fit-Ball. A kettő közt az egyetlen kapcsolat a “ball”. A mi labdánk sokkal kisebb, nem méteres átmérőjű, csak akkora, mint egy tenisz labda és tartozik hozzá egy ütő is (amivel egyébként sosem ütünk, de erről majd később). Még csak nem is ülünk rá. Nem is gyógytornázunk vele, bár tény, hogy a mozgásrendszer, amit az eszköz segítségével oktatunk, nagyon sok mindent fejleszt, a mozgáskoordinációtól kezdve, a helyes terttartáson át, a figyelem irányításig, és még sorolhatnám.
  2. “Ez ilyen tánc szerűség, nem?”

    Ez a téves analógia talán a mozgás szépségéből eredhet, hiszen egy helyesen kivitelezett mozdulatsorozat esetén – akár tánc, akár MediBall mozgásról beszélünk -, a látvány nagyon magával ragadó, a szemnek kellemes táplálék tud lenni. A MediBall azonban nem tánc. Olykor használunk ugyan zenét, de ez nem szükségszerű. A testnek egy intelligensebb, a gravitációs térben, melyben élünk, optimálisabb működését tanítjuk, mely gyermekkorban még inkább természetes módon rendelkezésre állt, ám a civilizációs trendeknek köszönhetően a legtöbb embernél mára elveszett.

  3. “Ez nekem túl lassú, nem igazán az én sportom az ilyen.”
    Valóban, van, mikor lassúnak tűnik a mozgás, de a mozdulatokban ilyenkor is dinamika van. Gyakorlataink közül az egyéni kreatív mozgás az, ami inkább általában lassú, de ez is egyéni belső ritmus, hangulat és állapot kérdése is. A mozdulatok sebességét mindenki maga választja meg. Páros játéknál a sebesség szintén a játékosok döntése, de itt könnyebben el lehet menni egy nagyon gyors, pörgős játék irányába, ami rendesen meg tudja mozgatni az EGÉSZ testet, ha valaki ezt kedveli. Az azonban tény, hogy ennek a mozgásformának nem kifejezetten célja a kifáradás. Sőt, talán inkább épp fordítva. Szabályozzuk,  újraszervezzük, optimalizáljuk a mozgást és a testet a mozgásban úgy, hogy a test funkcionálisan a lehető leghatékonyabban tudjon működni az adott feladatban.
  4. “Hallottam már róla, ez ilyen új fatja labda ütögetős játék, ugye?”

    Részben…. vagy, inkább még úgy sem 🙂 Máris megmagyarázom:
    Lehet egyénileg gyakorolni, amit kreatív mozgásnak nevezünk, mikor a gyakorló ütővel és labdával mozog, adott mozgás és testhasználati elveket követve, a cél pedig, hogy a labda az ütőn maradjon.
    Vagy lehet párban is gyakorolni, mint más ütős labdajátékokat, viszont van egy nagy különbség a MediBall és a többi ütős labdajáték közt: mi sosem ütünk a labdába. Az ütő (ami ilyesformán egy szerencsétlen elnevezés a mi esetünkben) és a labda közt sosincs erő-ellenerő. Körkörös, széles mozdulatokkal csak visszavezetjük a másik felé a labdát, izommal történő plusz erő hozzáadása (vagy elvétele) nélkül. Képzeld úgy el, mint mikor egy aszteroida elhalad egy bolygó mellett, és a bolygó gravitációs tere eltéríti az aszteroida pályáját.  (Csak mi nem gravitációs mezőt, hanem az ütővel meghosszabbított karunkat használjuk erre :))

    Most, hogy ezek a kérdések remélhetőleg a helyükre kerültek, a következő bejegyzésben beszélek majd arról, hogy mi az, ami viszont tényleg a MediBall. Ha kíváncsi vagy, iratkozz fel a bejegyzés értesítőre az oldalsávban.

És végül a kedvencem, a +1:
“Biztos oda van ragasztva a labda az ütőre!”
Nos…

Szerinted?